Tervismertető: a felmérési alaprajz

Olvasási idő: ~ 5 perc

Milyen terveket kapsz lakberendezési tervezés során?

A köszöntő bejegyzésemben említettem, hogy itt a blogon be fogom mutatni azokat a tervtípusokat, melyek egy teljes lakberendezési tervdokumentáció részét képezik. Ezt azért tartom fontosnak, hogy akik érdeklődnek a lakberendezési szolgáltatások iránt, azok pontosabban lássák, mit kapnak egy tervezési folyamat eredményeként, illetve, hogy miért is van szükség az egyes tervlapokra.
Ha még nem láttad, ezen az oldalon összegyűjtöttem, milyen tervekről lehet szó egy teljes lakberendezési tervezés során és mintaterveket is meg tudsz tekinteni. Kattints a téged érdeklő terv nevére, hogy lásd a minta tervlapot.

Fontosnak tartom viszont, hogy ne csak egy-egy mintát lássanak a tervezés iránt érdeklődők, ezért itt a blogon részletesebben mesélek ezekről a tervekről.

Elsőként nézzük a felmérési alaprajzot

Mit jelent ez, és miért nélkülözhetetlen?

A felmérési alaprajz egy olyan méretarányos és méretezett tervrajz, mely a helyszíni felmérés alapján készül.

A tervezendő ingatlant felülnézetből és üresen (tehát a jelenlegi vagy a tervezendő berendezés nélkül) ábrázolja. Láthatóak rajta az ingatlan főbb szerkezeti elemei méretekkel és pozíciójukkal együtt: falak, falszakaszok, kémények, lépcsők, külső és belső nyílászárók, meglévő gépészeti elemek (pl. vizes és elektromos kiállások, bojler, víz- és gázóra stb.). A tervlap jelöli továbbá a helyiségek funkcióit és alapterületét, valamint a padlóburkolatok típusát is. A felmérési alaprajz léptéke jellemzően M=1:50, de nagyobb ingatlan esetén lehet M=1:100.

Fontos tudni, hogy ez a tervrajz mindig a felmérés pillanatában aktuális állapotot rögzíti, tehát a helyszín méreteit és adottságait a felmérés pillanatában.
A tervezési munka két fontos alapra épül:

Részletes igényfelmérő interjú, melynek során megismerem a megbízót, az elképzeléseit, igényeit és stílusát.
Az ingatlan helyszíni felmérése, ahol a felmérési alaprajz elkészítéséhez szükséges adatokat gyűjtöm be.

Ez a két dolog biztosítja, hogy a tervezési folyamat szakmailag megalapozottan induljon. De itt álljunk is meg egy pillanatra, mielőtt továbbmennénk a felmérési alaprajzzal, és nézzük meg, hogyan lehet megszerezni az elkészítéséhez szükséges adatokat.

Mi történik a helyszíni felmérés során?

Tervezőként a helyszínre mérőeszközökkel (jellemzően egy vagy két mérőszalaggal és lézeres távolságmérővel), valamint a jegyzetfüzetemmel és íróeszközökkel érkezem. Először fényképes és videós dokumentációt készítek a helyszínről. Erre azért van szükség, mert az egyes építészeti vagy műszaki elemek (pl. nyílászárók, fűtőtestek, csövek, kapcsolók, konnektorok stb.) kinézete és pozíciója vizuálisan is fontos információ számomra, melyhez a tervezési folyamat során többször visszatérek. Amennyiben az ingatlan jelenleg lakott, előzetesen egyeztetek a megbízóval, hogy a dokumentáció számára is komfortos legyen.

Ha nem áll rendelkezésre korábbi alaprajz az ingatlanról (pl. eredeti alaprajz vagy ingatlanközvetítő által az eladáshoz készített rajz), akkor a helyszínen felvázolom a lakás vagy ház felülnézetét. Ha van már korábbi terv a lakásról, akkor pedig azt használom alapnak a mérési adatok rögzítéséhez. A mérés a helyiségek alapterülete és a főbb falak hossza mellett kiterjed többek közt a belmagasságra, a nyílászárók méreteire és pozícióira, falsíkok beugrásaira, kéményekre és gépészeti kiállásokra is. Éppen ezért

nagyon fontos, hogy erre a feladatra mindig elegendő időt tervezzünk,

hogy az ingatlan minden részlete alapos felmérésre kerülhessen. A helyszíni felméréshez szükséges idő mindig az ingatlan vagy a tervezendő helyiségek méretétől függ, így ez minden megrendelőnél egyedi, és az ajánlatkérési fázisban derül ki.

Más a helyzet akkor, ha az ingatlan még építés előtt vagy alatt áll, így még nincs bejárható helyszín. Ilyenkor a tervezés megkezdéséhez minden esetben szükség van egy építész által készített, méretezett, méretarányos tervrajzra, mely alapján tudni fogom a falak és egyéb építészeti elemek pontos méretét és pozícióját.

Miért fontos a felmérési alaprajz?

Most, hogy már elmeséltem, mire is van szükség ahhoz, hogy elkészíthessem, beszéljünk arról, hogy ez miért is olyan fontos része a lakberendezési tervdokumentációnak. Egy mondatban megfogalmazva azért,

mert a teljes tervezés ezen alapul.

Gyakran találkozom azzal a tévhittel, hogy a lakberendező úgy kezdi a munkát, hogy bemegy egy lakásba, körbenéz, és máris elképzeli maga előtt az egészet, majd ez alapján látványterveket készít. A valóságban azonban ez nem így van. A tervezői munkának nélkülözhetetlen részét képezik a pontos méretek és egyéb felmérési adatok. Anélkül nem lehet elkezdeni a lakberendezési tervezést, hogy ne tudnánk centire pontosan, hogy mi mekkora és hol található az ingatlanon belül.

Ezért van tehát szükség a felmérési alaprajzra, amin rögzítjük ezeket a szükséges méreteket, így ezt tudjuk kiindulópontként használni a további tervek elkészítéséhez. Erre alapul a funkcióséma, amikor meghatározzuk, hogy melyik helyiségeknek mi lesz a funkciója, és azok milyen kapcsolatban lesznek egymással. Így tudjuk eldönteni, hogy melyik falakra lesz szükség, hogy megfelelőek-e a jelenlegi helyükön a vizes és elektromos kiállások vagy érdemes ezeket áthelyezni.

Ha az igényfelmérő interjú és a tervezési program alapján úgy látjuk, a jelenlegi helyükön bizonyos válaszfalakra nincs szükség, míg más helyeken viszont lenne, akkor bontási és építési terv is készül, melyekhez szintén a felmérési alaprajzra van szükség. Ezek a tervek különösen fontosak lesznek a kivitelezési munkák megkezdésekor. Illetve ez alapján fognak elkészülni a berendezési vázlattervek, vagyis azok az opciók, amelyekből a megbízó kiválaszthatja, hogy melyik berendezés lenne számára a legmegfelelőbb leendő otthonában. A berendezési vázlattervek szintén felülnézeti rajzok az ingatlanról, és ahogy a neve is mutatja, ezek még vázlatosak, a koncepció megalkotását és a további irányok kijelölését szolgálják. De erről majd a következő terveket bemutató blogbejegyzésben mesélek részletesen.

Összegezzük:

Tehát összefoglalóan, amit a felmérési alaprajzról tudni kell, hogy

ez minden további terv alapja.

A helyszíni felmérés kézzelfogható dokumentuma, mely tartalmazza az alapvető információkat a tervezési munka megkezdéséhez.

Remélem, hasznos volt számodra ez a bejegyzés. A következő terveket bemutató blogposztban pedig a berendezési vázlattervekkel megyünk tovább: mi alapján készülnek, miért fontosak a megbízó számára és miket kell tudni róluk? Ha kíváncsi vagy rá, akkor feltétlen kövess be a közösségi média felületeimen, mert ott mindig jelzem, ha új blogbejegyzés kerül fel a weboldalamra.